Okos elenged, a tanuló még szenved. De csak az okos tanul 🙂
A haldoklásban és a gyászban mind egyformán lehetőséget kapunk arra, hogy megváljunk azoktól az én-rétegektől, amik már nem szolgálják a javunkat. Így valóban önmagunk javas-asszonyaivá, -uraivá válhatunk.
Az elmúlás esélyegyenlőségünk egyik legnagyobb képviselője, védelmezője. A nagy kiegyensúlyozó, a szeretet kiárasztója, harag elapasztíója. Lépcsőfokról lépcsőfokra vezet bele minket a megnyugvás tengerébe – mely egyben saját belső forrásunk útjának célja is.
Szeretettel:
http://gyaszgyogyito.blogspot.hu/
Katt a képre (fotóm az eredeti méretben)
Aláfestő zene: Keane – Somewhere Only We Know
“Egy helyen, amit csak mi ismerünk”
I walked across an empty land
I knew the pathway like the back of my hand
I felt the earth beneath my feet
Sat by the river and it made me complete
Oh simple thing where have you gone?
I’m getting old and I need something to rely on
So tell me when you’re gonna let me in
I’m getting tired and I need somewhere to begin
I came across a fallen tree
I felt the branches of it looking at me
Is this the place we used to love?
Is this the place that I’ve been dreaming of?
Oh simple thing where have you gone?
I’m getting old and I need something to rely on
So tell me when you’re gonna let me in
I’m getting tired and I need somewhere to begin
And if you have a minute why don’t we go
Talk about it somewhere only we know?
This could be the end of everything
So why don’t we go
Somewhere only we know?
Somewhere only we know?
Oh simple thing where have you gone?
I’m getting old and I need something to rely on
So tell me when you’re gonna let me in
I’m getting tired and I need somewhere to begin
And if you have a minute why don’t we go
Talk about it somewhere only we know?
This could be the end of everything
So why don’t we go?
So why don’t we go?
Ah-ah-ah
Ah-ah-ah
This could be the end of everything
So why don’t we go
Somewhere only we know?
Somewhere only we know?
Somewhere only we know?
